Logo

Szia!Üdvözöllek a weboldalamon! Egyedi, ásványokból, gyöngyökből és egyéb kiegészítőkből készült gyönyörűségeket találsz itt. Jó szórakozást kívánok!

Kedvenceim 

 

Szintetikus kövek

 

A több  mint 3000 ásvány közül, alig 50-et használnak ékszerekbe.

Csakis azokat, amelyek megfelelő keménységgel, különlegesen szép színnel, vagy mintázattal rendelkeznek.

A keménységüket egy úgynevezett Mohs skálán soroljuk be, minden csoport karcolja az alatta lévőt, és karcolható az eggyel magasabb sorszámúval. Azt, hogy az általunk választott drágakő, milyen keménységű, nem árt tudni, ugyanis ez határozza meg a kő élettartamát.

  1. talk (zsírkő) – körömmel könnyen karcolható
  2. gipsz – körömmel nehezen karcolható
  3. kalcitok: malachit, azurit – körömmel nem karcolható, tűvel igen
  4. fluorit – tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható
  5. apatit – tűvel nem, késsel nehezen karcolható
  6. földpátok: amazonit, holdkő, napkő – késsel nem karcolható, reszelő fogja
  7. kvarcok: hegyikristály, füstkvarc, ametiszt, citrin, rózsakvarc, áventurinkvarc, kékkvarc, ametisztkvarc, prazolit, jáspis, fakő, kalcedon, karneol, krizopráz, helliotróp, ónix, achát, kvarc-macskaszem, tigrisszem és sólyomszem -üveget karcolja, acéllal szikrázik
  8. topázok – üveget karcolja
  9. korundok: rubin, zafír – üveget karcolja
  10. gyémánt – üveget karcolja

A legkeményebb a gyémánt  a földön jelenleg ismert legkeményebb anyag, csak saját magával karcolható, illetve megmunkálható (csiszolható). Ebből következik, hogy ékszerben hordva megkarcolhatatlan, fényét megtartja, „egy örök életű szépség”, a drágakövek királya.

A 9. csoportban található a rubin és a zafír, ezek is közel gyémánt keménységűek. Régebben a valódi rubint és a zafírt is órák mozgó alkatrészeibe is beépítették a nagyfokú kopásállóságuk miatt.

A drágakövek természetes úton, a föld vulkáni működésének következtében jöttek és jönnek létre, nagy nyomáson és hőmérsékleten olvad egybe anyaguk, aztán lassan kihűlve kikristályosodnak. Az igen ritka, és különösen szép példányokból lehet csak – nagy precizitást és szakértelmet igénylő munkával előállított – drágakő.

A drágakövek árát, a négy C határozza meg: (cut) csiszolás, (colour) szín, (carat) súly*, (clarity) tisztaság. Áruk a nagyságukkal nem egyenes arányban nő, egy dupla nagyságú, azonos minőségű kő akár többszöröse is lehet kisebb társa árának, mert a jó minőségű nagy kövek sokkalta ritkábbak.
*A drágakövek súlymértékegysége a karát rövidítése ct. Nem összetévesztendő az aranytartalom egyszerű behatárolását jelző karát megnevezéssel, ami egy arányszám, rövidítése Kt.

A briliáns, egy csiszolási forma (nem egy kő), általában a gyémántot csiszolják így, de más drágakövet is csiszolnak ilyen formára. Szabályos lapocskákból alakítják a jól ismert briliáns kőformát. Minimum 57 fazettának (lapocskának) kell rajta lenni, ez biztosítja a legnagyobb fényszórást, amit a „kő tüzének” is hívnak.

Puhább, átlátszatlan vagy áttetsző köveknél a kaboson (domború csiszolás) terjedt el. Ez esetben nem lapokból áll össze a kő formája, hanem egybefüggő domború felület. Ennél a csiszolási formánál a legkisebb az anyag veszteség, és jól ki lehet használni a kő eredeti formáját.

Az ember mindig is utánozni próbálta a drágakövek kialakulását. Ez először 1877-ben sikerült egy francia tudósnak, Edmond Frémynek. 1900-ban August Verneuil kifejlesztette és bevezette a szintetikus rubin előállításának cseppolvasztásos módszerét.

A szintetikus kövek laboratóriumokban, üzemekben készülnek, a valódi drágakövekkel azonos alkotóelemekből, nagy nyomáson és hőmérsékleten növesztik, vagy olvasztják össze a kristályokat. Színükben, és növekedésük ütemében eltérnek valódi társaiktól, finom különbségeket mutatnak. Ezen különbségek alapján mikroszkóppal, és különböző fizikai vizsgálatokkal megállapítható, melyik kő a valódi, és melyik a mesterségesen előállított, szintetikus. Természetesen, a szintetikus kövek, mivel nagyobb mennyiségben állítják őket iparilag elő, jóval olcsóbbak is. Illetve előfordul az is, pl. a gyémántnál, hogy a mesterséges gyémánt ipari célokra felel csak meg. Ékszer minőségű mesterséges gyémántot előállítani nagyobb költséggel lehet, mint a valódit bányászattal kinyerni.

Legismertebb szintetikus kő a cirkónia, ez egy gyémánt utánzat. Költségkímélő megoldás lehet, fénye viszont nem olyan magas, idővel összekarcolódik elkopik, cserére szorul.

 

/ekszergyar.hu/