Hematit

A hematit (vörösvasérc) vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány. Trigonális és hexagonális rendszerben kristályosodik. A lemezes vagy táblás kristályok halmazokban, tömött mikrokristályos vagy vaskos tömeges, sokszor gömbhalmazos csoportokban fordulnak elő. A legfontosabb vasércek egyike.
Változatai: vascsillám, szpekularit.

Az elnevezés a görög haima (= vér) szóból ered, így a hematit másik neve az hogy vérkő, mert a vizet vörösre festi, ha esszenciát készítünk vele.  Mivel magas vastartalma van, ezért jó hatással van a  vérképzésre is. Az ékszerészek nevezték el így, mert csiszolás közben a hűtővizet megpirosítja és karca vérpiros nyomot hagy.

Az '50-es években az Egyesült Államokban hematitutánzatot készítettek szinterelt, sajtolt vasoxidból. Az utánzatot hemetine néven hozták forgalomba. Könnyű megkülönböztetni, mert a hamisítványt a mágnes vonzza, míg a hematitot nem. Fizikai tulajdonságai is mások: a hemetine sűrűsége és keménysége kisebb a hematiténál.
A hematit is széles körben elterjedt kő. Segítségével sok más követ feltölthetünk.

Vérképződés, betegség utáni felépülés, sejt képződés, vérnyomás stabilizálása, agyi funkciók, vasfelvétel, oxigénellátás.