Vasérc

A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve.

A vas a Föld második leggyakoribb féme (az alumínium után), körülbelül 4,7 tömegszázalék az előfordulása. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz, természetesen változatos eloszlásban. Minden olyan előfordulás, ami a kéreg átlagos vastartalmához képest 3–4-szeres vastartalmú, ércnek számít, a legtöbb jó minőségű vasérc ultrabázisos és bázisos környezetben található. A vas nagyon könnyen képez vegyületeket oxidatív környezetben, ezért sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet. Ezen vegyületek közül a gyakorlat számára legfontosabb ásványok:

• hematit, Fe₂O₃^trig, vastartalma 70%,
• magnetit, Fe²⁺Fe³⁺₂O₄^szab ill. FeO×Fe₂O₃, vastartalma 72,41%,
• goethit, Fe³⁺O(OH)^romb, vastartalma 62,92%,
• limonit, 2Fe₂O₃×3H₂O, vastartalma 59,89%.

A sziderit (FeCO₃, vastartalma 48,28%), hidrohematit (2Fe₂O₃×H₂O, vastartalma 66,27%), chamozit (vas-oxid-tartalmú szilikát) és szferosziderit (FeCO₃) gazdasági szempontból alárendelt.

Vasércek összetétel szerint[szerkesztés]

• A vörösvasércek lilásvörös színűek, és hematit alapúak. Ezek a legfontosabb vasércek. A legjobbak 64-68% vasat tartalmaznak.
• A mágnesvasércek vagy szürkevasércek magnetit alapú ércek, vastartalmuk 60% fölött is lehet. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak. A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival (jáspis, kvarc) nő össze.
• A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak. Kötött víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető.
• A pátvasércek sziderit, azaz vaskarbonát alapúak és általában másodlagos keletkezésűek.

Vasércek képződés szerint[szerkesztés]

• magmás vasércek, amelyek ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek. Ezek a magma eredetileg magas vastartalma miatt dúsak vasvegyületekben.
• hidrotermális vasérctelepek, amelyek a magma kristályosodási fázisai közül a hidrotermális szakaszhoz köthetők. Nagyobb méretű telepeket csak ritkán alkot, igazán nagy hidrotermális telep a szibériai, perm végi platóbazalt környékén van. A meleg vizes vasásványosodás többnyire szub- vagy utóvulkáni működéshez kötődik.
• vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek létre a halogenidekkel együtt.
• üledékes keletkezésű érctelepek olyan dúsulások, ahol a mállás folyamata vagy az üledék felhalmozódásának fizikai jellemzői miatt szaporodik a vastartalom. Ezek legfontosabbjai a reziduális (helyben maradó) üledékek, mivel ezek olyan mállástermékek, amik nem szállítódnak el eredeti helyükről, viszont a nem érces anyagok igen. (A reziduális üledékek közül a bauxit a leggyakoribb.) Az üledékes vaskőzetek az oolitos vasérc, a gyepvasérc, lápi vasérc, vasborsó, kéregvasérc.

Lelőhelyei

A jelenleg ismert legnagyobb területű magmás vasérctelep a mágnesvasércek közé tartozó magmás képződmény a Bushveld-masszívum területén, mintegy 67 000 km² kiterjedésben. (Magyarország területének 72%-a.) A telep 1,5–3,6 méter vastag, vagyis érctartalma kb. 170 km³. A nyugat-svédországi kirunavaarai érctelep hatalmas, kilométeres nagyságrendű lencsékben települt, amelyek száz méteres vastagságot is elérnek.

Magyarország egyetlen bányászható vasérctelepe hidrotermális eredetű. Itt dolomit szideritesedett meleg vizes oldatok hatására, valamint a felső mállási zónában limonitosodott. A telep vegyesen barnavasérc és pátvasérc jellegű. Teljes érckészlete 70 millió tonna körüli, aminek valamivel több mint a felét bányászták eddig ki. Magyarországon néhány helyen még akadnak hidrotermális és metaszomatikus vasércek, de legtöbbjük művelésre alkalmatlan. A Bükk-fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék is vannak, az utóbbit az 1950-es években bányászták is. Reziduális vasérctelepeink többsége művelésre alkalmatlan, az Árpád-korban Pécs és Komló környékén bányásztak ilyeneket.

Wikipediabol a szabad enciklopédiából